Blogger Notes

ma túl az első napon. egész jól bírtam, csak ne fájna a fogam. a korona alatt. de elméletileg nem gyulladt a röntgen szerint. van cataflámom és antibiotikumom, hass gyógyszer, hassssss!
másrészt kezdem úgy érezni feleslegesen várok bármit is. és ha így folytatódik elfelejtek mindent és továbbállok.

Tegnap megkaptam a "protkóm". Tényleg szebb a mosolyom meg minden de még meg kell szoknom. Iszonyú fura. Tegnap poénkodtunk is az irodistákkal, hogy végülis megérte a baleset, mert felér egy szépítő kúrával. Szebb lett a felső fogsorom, az orromat megműtik és még fogytam is. De a legjobb hogy kipihentem magam és visszatért az életkedvem. Eddig is kis vidám voltam, de mondták most még többet mosolygok, mint előtte. Mondjuk már rámfért a pihi. 6 hét alatt azért rendesen kipiheni magát az ember, főleg ha csak feküdni szabad. Na megyek vissza Oscar Wilde mese könyvét olvasgatni. Orvosi utasításra pedig sokat kéne beszélnem, de nagyon nincs kivel így azt olvasom fel magamnak. Néha pedig a Sárkányok táncát, hogy az angol kiejtéshez is hozzászokjak.
Csütörtökön el kéne mennem egyet turkálni, 2 hete is olyan jó cuccokat találtam...

ma reggel korán elmentem dokihoz. a bejáratnál volt egy néni, gondoltam kinyitom az ajtót és udvariasan beengedem...hát csak állt és totál más irányba nézett, oké, akkor bemegyek, erre rögtön követni kezdett. Így lettem első. Gondoltam leülök, ő az egész teremben a mellettem levő széket pécézte ki, jó odébb ülök, erre követ és mellém ül. gyorsan előkaptam a könyvem és olvasni kezdtem. Pechemre előbb a vévételeseket fogadják, de ezt sehová nem írták ki(másrészt vérvételre eddig nem a háziorvosnál került sor, hanem a szépséges sztk-ban...vagy csak engem küldtek át oda???), szóval 9kor léptem be a rendelőbe. Addig a néni még szenvedtetett. Előszőr kivesézte, hogy hogyan jut el hová a városban, majd a cipőket, mikor mit hord. A kedvenc témám viszont a halottak! De utánna csak arról beszélt ki, hogyan mikor és miért halt meg, már elég érdekesen néztem rá. Ekkor talált egy témát, a lánya/fia esküvője, megnézte a kazettát, milyen szép volt, a gyerekek olyan aranyosak, a kis unokák akkor még tényleg aprók voltak és ott ugráltak... . A halottas téma után ennek igazán örültem, ám előre, ugyanis az egyik unoka 23 évesen meghalt, a munkahelyén...És újra visszatértünk a halottakhoz. A videón még volt egy rendőr is aki azóta meghalt és ... . 20 perc "mind meghaltak" eszemefuttatás után szerencsére behívtak. Ijesztő volt.
Én is majd idegenek traktálok azzal ki, hogyan halt meg?

Fél 6-kor megyek fogorvoshoz, ott remélem nem lesz ilyesmi.

Elolvastam egy könyvet amiről folyamatosan a családi történeteink jutottak eszembe és haladtam a Sárkányok táncával is. Amúgy nem tudom mi tévő legyek.
A fogcsiszolásból és életem első -remélem egyben utolsó- gyökérkezeléséből nem éreztem semmit. Hétfőre elkészül a fogsorom is. Jó lenne már túl lenni ezen az egészen, folytatni ott ahol 5 hete abbahagytam az életem. Még nyáron vár rám egy műtét, azután már csak a homlokomon lévő heg fog emlékeztetni erre az egészre.
Megint megpróbálom elterelni a gondolataimat. Úgyhogy megint veszem a fáradságot és leszek a kezdeményező. Néha utálom, hogy ezt teszi velem.

Szóval még jövő hétfőig biztosan itthon fogok dögleni, aztán majd az orvos megmondja mi lesz. Ez az 5 hét kissé kikészített. De legalább a karácsony előtti fogadalmam tartom még mindig. De hogy ezt részletezzem, még karácsony előtt valamelyik nap hazajöttem a munkából, ahol -bármennyire is szeretnék szépen fogalmazni- szarul festek. Hülye a nadrág szabása, hülye az ing szabása, hülye az ing hogy nem hosszú ujjú és pulcsit kell alá venni és a munkavédelmi bakkancs barnás-fos színével csak kiegészíti ezt a remekművet. Gyászhuszár szerű, zsákruhák, poliészterből, amikre ráadásul büszkén be van varrva, hogy magyar termék. Tehát hazaértem és elkezdtem átöltözni hogy bemenjek találkozni barátnőmmel. Felvettem az első kezembe kerülő cuccokat(nyúlott póló, pulcsi, nagy pulcsi, kopott farmer, ami ugyan baromira kényelmes de hát...) és rájöttem mennyire leprán festek továbbra is, pedig nem dolgozok. És eldöntöttem, ha nem munkába megyek csakis és kizárólag úgy lépek ki az utcára, hogy jól nézek ki. Elegánsan, picit szexin, picit akár divatosan, de csakis úgy hogyha rámnéz valaki ne egy zsák fost lásson hanem egy embert aki elégedett önmagával. És ezt tartom is és boldoggá is tesz. Főleg mivel a munkaruha után istennőnek érzem magam egy ruhában, vagy akár szimplán egy farmerben (és ingben és mellényben). Azóta ruhákban is főleg a kényelmes, de nőies darabokat keresem, amikben úgy nézek ki, hogy tudok magamnak adni egy képzeletbeli ötöst.:)
Szóval ez volt a karácsony előtti fogadalmam. Szilveszteri nincs.
Helyette aznap megismertem valakit, akivel azóta se tudom mi a fene van köztünk.
Mert néha mintha lenne valami, néha mintha nem lenne semmi.
Úgyhogy igazából nincs senkim és baromi boldog vagyok egyedül is. És tényleg.
Barátnőm is kérdezgette, hogy miért öltözök mostanság csinosan, pasi van-e az ügyben, de nem. Csak én. Mert legelöszőr magunknak kell megfelenünk. Ha ez tetszik másoknak is, az már egy plusz kis öröm. (és ezért nem értem meg azokat az embereket akik nem tesznek magukért semmit mert nincs pasijuk...nem a pasik miatt kell, önmagunk miatt. "Hogy várhatod el másoktól, hogy szeressenek, ha te sem szereted magad?").

Kicsit értelmesebben, kicsit jobban átírva, kicsit jobban elszakadva:
A kettes próbálkozás:

Forró kezek, hideg szívek
Az érzelmeink azok mik
Megölnek bennünket.
Csak idő kell nélküled,
Csak pörögjön az élet
Miért történik ez?-kérded

Te túl halk vagy, én túl hangos,
Ettől lesz az egész viharos.
Egymás ellen küzdünk benne,
Az öreg és a fiatalos
Talán ez csak egy része,
De már túl sokat tettünk érte.

Nem szabadna, így küzdeni,
Valamiért tűzbe menni
Ha csak eddig bírtuk
Mond ki végre
Utálom hallani is,
De édes itt a vége.

Csak beszélsz,
Semmit sem teszel
Mit vársz? Mire esküdjek fel?
Csak a munka,
Semmi játék.
Ez a kapcsolat nem egy ajándék.

Nem szabadna, így küzdeni,
Valamiért tűzbe menni
Ha csak eddig bírtuk
Mond ki végre
Utálom hallani is,
De édes itt a vége.

Forró kezek, hideg szívek
Az érzelmeink azok mik,
Megölnek bennünket.

első számú kísérlet eme dal értelmes fordítására. rímekkel, de a mondanivalót őrízve...elég gány lett...de legalább megőrzi nekem a net, nehogy letöröljem a gépről.

Hideg a kezed, forró a szíved
csak kell egy kis idő nélküled
Aztán minden helyre áll.
Óh, nem, már megint
Miért történik mindig ez velem?
Mintha nem változna az életem.

Te túl halk vagy, én túl hangos
Ez a kapcsolat túl viharos.
Egymás ellen küzdünk benne
Az öreg és a fiatalos.
Lehet, hogy ennek a résznek holnap vége
de megpróbáltunk tenni érte

Nem szabadna így fájnia
Tudod, hogy nem szabadna
Ha tudtuk volna, hogy ez lesz
Utálom ezt mondani, de lényeges
Nekünk sosem volt jövőnk édes.

Sok beszéd, tettek helyett.
Nincs benned semmi érdekes
És ne mond azt, hogy "Csak azért"
Mert a túl sok munka játék nélkül
megöli a szenvedélyt.

Nem szabadna így fájnia
Tudod, hogy nem szabadna
Ha tudtuk volna, hogy ez lesz
Utálom ezt mondani, de lényeges
Nekünk sosem volt jövőnk édes.

Hideg a kezed, forró a szíved
csak kell egy kis idő nélküled
Aztán minden helyre áll.